�kor                            

A ter�let viszonylagos elszigetelts�ge �s a foly� �venk�nti �rad�sai k�vetkezt�ben a N�lus v�lgy�ben alakult ki az �kori Egyiptom, az �kor egyik legfejlettebb civiliz�ci�ja, miut�n M�n�sz (egyes forr�sokban Mina) Kr. e. 3000 k�r�l egyes�tette Als�- �s Fels�-Egyiptomot. A birodalom mintegy h�romezer �vig �llt fenn; az utols� (XXX.) dinasztia hatalm�t a perzs�k d�nt�tt�k meg (Kr. e. 525). A folyton l�zong� tartom�nyt a Kr. e. 332-ben foglalt�k el Nagy S�ndor csapatai, majd hal�la ut�n egyik hadvez�re, I. Ptolemaiosz Sz�t�r vezet�s�vel ism�t f�ggetlenedett. A hellenisztikus Egyiptom k�zpontja Alexandria lett, amely az �kor egyik legnagyobb, legpezsg�bb kult�r�j� v�ros�v� n�tte ki mag�t. Az orsz�g a Kr. e. 3. sz�zadban a R�mai K�zt�rsas�g sz�vets�ges�v� �s f� gabonaell�t�j�v�, majd az elk�vetkez� �vsz�zadok sor�n mindink�bb alattval�j�v� v�lt. A Ptolemaid�k birodalma Kr. e. 30-ban sz�nt meg, amikor Augustus elfoglalta, utols� uralkod�ja, VII. Kleop�tra pedig �ngyilkos lett.

Egyiptom ett�l kezdve a R�mai Birodalom r�sze lett, mint a cs�sz�rok mag�nprovinci�ja; tov�bbra is kiemelt szerepet j�tszott It�lia �s R�ma v�ros�nak gabonaell�t�s�ban. A kereszt�nys�g a 3. sz�zadban rohamosan elterjedt a tartom�nyban, �s itt bontakozott ki a t�bbek k�z�tt Remete Szent P�l �s Remete Szent Antal nev�vel f�mjelzett remete-, majd a Szent Pakhomiosz �ltal kialak�tott szerzetesi mozgalom. Egyiptom Kr. u. 395-ben a Keletr�mai Birodalom r�sze lett, �s az Alexandria k�zpont� kopt egyh�z monofizitizmus�b�l fakad�an sz�mos konfliktus terhelte viszony�t Konstantin�pollyal.

K�z�pkor

A Mohamed pr�f�ta hirdette iszl�m �ltal egyes�tett arabok Amr ibn al-�sz vezet�s�vel a 640-es �vekben h�d�tott�k meg a tartom�nyt, melynek az �jonnan alap�tott al-Fuszt�tot (ma Kair� r�sze) tett�k meg k�zpontj�ul. Az iszlamiz�ci� �s arabosod�s csak lassan haladt el�re, a helyi kereszt�ny kopt lakoss�g a k�z�pkor v�g�ig meg�rizte fontoss�g�t az �llam�letben. Egyiptom az Omajj�dok, majd az Abb�szid�k kalif�tusa alatt is meg�rizte kit�ntetett jelent�s�g�t, mint a k�zponti bev�telek jelent�s forr�sa.

A k�zponti hatalom gyeng�l�s�t kihaszn�lva a 868-ban kinevezett Ahmad ibn T�l�n em�r (helytart�) f�ggetlenedett Bagdadt�l, �s Sz�ria nagy r�sz�t is befoly�sa al� vonta. A kalif�tus ideiglenes meger�s�d�se �s a T�l�nid�k hatalm�nak hanyatl�sa lehet�v� tette, hogy 905-ben ism�t k�zponti ir�ny�t�s al� ker�lj�n Egyiptom, de csak r�vid id�re. 939-ben az �j helytart�, Muhammad ibn Tugdzs al-Ihs�d �n�ll�sodott, szint�n megh�d�tva Sz�ri�t. Ut�dainak hatalm�t a mai Tun�zi�b�l kiindul� F�timid�k d�nt�tt�k meg, akik 969-ben foglalt�k el a tartom�nyt, megalap�tva az �j f�v�rost, al-K�hir�t (Kair�). Az iszm�ilita s�ita F�timid�k kora Egyiptom sz�m�ra a gazdas�gi �s kultur�lis vir�gz�s ideje volt, b�r a dinasztia hatalma a 11. sz�zad k�zep�n meggyeng�lt.

A F�timid�k 1171-ig tart� uralm�nak, mely sor�n Egyiptom a keresztes h�bor�k egyik f�szerepl�j�v� v�lt, Szal�h ad-D�n, azaz Szaladin vetett v�get, megalap�tva az Ajj�bida-dinaszti�t. Az egyiptomi mellett t�bb sz�riai �gra szakad� dinasztia viszonylag r�vid �let� volt, Kair�ban 1250-ben asz-Sz�lih Ajj�b hajdani szult�n rabszolga st�tusz� katonai �s �llami adminisztr�ci�s c�lokat ell�t� k�s�rete, a maml�kok vett�k �t a hatalmat. A tehets�ges maml�k szult�nok a 13. sz�zad v�g�re megh�d�tott�k Sz�ri�t, meg�ll�tott�k a mongolok terjeszked�s�t (Ajn Dzs�l�t, 1260), �s felsz�molt�k a szentf�ldi keresztes �llamok �rmagj�t is (Akkon eleste, 1291). A maml�k id�szakban a 14. sz�zad els� fele, an-N�szir Muhammad uralma jelentette a f�nykort: az uralkod� hatalma stabil volt, �s az �llamot komoly k�ls� er�k sem fenyegett�k. A hanyatl�s azonban r�videsen megindult az 1347-ben lecsap�, majd rendszeresen visszat�r� pestisnek �s a maml�krendszer bels� hib�inak k�sz�nhet�en. A szult�nok nem tudtak �r�kletes hatalmat kialak�tani, mivel az �llamhatalomba jut� maml�kjaik poz�ci�ik meg�rz�s�re t�rekedtek, ez�rt az �n�ll�sodni v�gy� szult�nokkal rendszerint lesz�moltak, �s tehetetlen gyermekeket �ltettek a tr�nra – vagy ha a bels� p�rtharcokban �pp nyer�sre �lltak, saj�t maguk foglalt�k el a tr�nt. Ezzel p�rhuzamosan a maml�kok harc�rt�ke is cs�kkent: a sereg nem moderniz�l�dott, de m�g hajdani mor�lj�t �s harc�rt�k�t sem volt k�pes meg�rizni.

Oszm�n fennhat�s�g alatt

Az Oszm�n Birodalom egy kisebb, anat�liai konfliktust k�vet�en 1516-ban t�nkreverte a megroggyant Maml�k Birodalom hadait Sz�ri�ban, majd 1517 elej�n bekebelezte Egyiptomot. A maml�kr�teg azonban tov�bbra is fennmaradt, �s ell�tta a sz�r-egyiptomi t�rs�g igazgat�si funkci�it. Az Oszm�nok gyeng�l�se a 18. sz�zadra ahhoz vezetett, hogy Egyiptom gyakorlatilag f�ggetlenn� v�lt, �s az egym�ssal rivaliz�l� maml�kok ir�ny�tott�k. Ilyen helyzetben �rkeztek Napol�on Bonaparte francia hadai 1798-ban a ter�letre.

A Szuezi-csatorna elk�sz�lte (1869) ut�n Egyiptom a vil�gkereskedelem fontos k�zpontja lett, ugyanakkor p�nz�gyi v�ls�gba is ker�lt. Befektet�sei v�delme �rdek�ben a Brit Birodalom 1882-ben a gyakorlatban �tvette a korm�nyz�st, hivatalosan azonban Egyiptom 1914-ig az Oszm�n Birodalom r�sze volt.

20. sz�zad

1922-ben nyert r�szleges, majd a II. vil�gh�bor�t k�vet�en teljes f�ggetlens�get. 1952-ben I. Faruk kir�lyt katonai puccsal elt�vol�tott�k, �s hely�re fi�t, II. Ahmed Fu�dot nevezt�k ki. Az Egyiptomi K�zt�rsas�got v�g�l 1953. j�nius 18-�n ki�ltott�k ki; els� eln�ke Mohamed Naguib volt. Lemond�sa (1954) ut�n Gamal Abdel Nasszer, az 1952-es forradalom kulcsfigur�ja vette �t az eln�ki hatalmat, �s az egyiptomi n�p birtok�ba vette a Szuezi-csatorn�t, mely az �n. szuezi v�ls�ghoz vezetett (1956).

1958 �s 1961 k�z�tt Egyiptom �s Sz�ria uni�t alkotott, Egyes�lt Arab K�zt�rsas�g n�ven. Gamal Abdel Nasszer eln�ks�ge alatt a Szovjetuni�t tekintette legf�bb t�mogat�j�nak annak ellen�re, hogy az el nem k�telezett orsz�gok mozgalm�nak egyik alap�t�ja volt. 1968-ban az �n. hatnapos h�bor�ban az izraeli hader� s�lyos veres�get m�rt az egyiptomira. Megsz�llta a S�nai-f�lszigetet. Gamal Abdel Nasszer 1970-ben bek�vetkezett hal�la ut�n h� t�mogat�ja, Anvar Szadat vette �t a hely�t, aki el�sz�r laz�tott a szovjetekhez f�z�d� kapcsolaton, v�g�l felsz�molta azt. 1973-ban �sszehangolt sz�r-egyiptomi t�mad�s indult Izrael ellen (�n. jom kippuri h�bor�), amit a zsid� �llam csak amerikai diplom�ciai seg�ts�ggel tudott visszaverni. Nem sokkal ezut�n az imm�r Washington fel� orient�l�d� Szadat az orsz�g gazdas�gi neh�zs�geire val� tekintettel b�ket�rgyal�sokba kezdett, amelyet az 1978-as Camp David-i egyezm�nnyel pecs�teltek meg. Ekkor Egyiptom elismerte Izrael �llami l�t�t, Izrael pedig kivonult a Sinai-f�lszigetr�l. B�r a nyugati k�zv�lem�ny szem�ben nagyot n�tt, Szadat bels� t�mogat�sa rohamosan cs�kkenni kezdett, v�g�l 1981-ben mer�nylettel v�geztek vele. Ut�dja a ma is hivatalban lev� Hoszni Mubarak lett.